2012. december 30., vasárnap

vörösboros










Vörösboros Akronym

Látod, a borod kitöltve vár
íze oszlik, s ha nem volnál 
dönteni gyenge
inogni kész
akkor tudnád: a rész is egész.

(Kovács Ákos)




Boldogulj évet!






2012. december 27., csütörtök


üljünk csak bent
aztán egyszer csak elmúlik
az idő felettünk 
ha az óra alá
ülünk


 

2012. december 11., kedd

manuális

Egyetlen megjegyzésem volna. Hogy ha manuálisan nem tudunk képet alkotni - és tulajdonképpen nem is akarunk - akkor fényképezéstől mit várunk? Hát csodát ne. (és itt nem az analóg technika a rejtett mondanivaló)





nem csak a kávé miatt ;)

Sometimes I feel like Carrie Bradshaw.




" A magányt érintő töprengéseimet félretéve megebédeltem. Leültem és ittam egy pohár bort. Se pasik, se könyv, se barátnők. Semmi megjátszás. Csak Én." (Carrie Bradshaw)

2012. december 9., vasárnap

nyugalom


én csak utazom



keresztül át a szavakon

bad romance

(aranyhaj és a nagy gubanc)








a láz hogyha éget, a láng hogyha ébred
ez a miénk! (?)
megérint engem, megérint téged
ez a miénk! (?)
csak a tiéd és az enyém (?)


2012. december 6., csütörtök

arcfal



te csak ne sápadj, te csak ne pirulj
te csak őrizd meg arc színed mert
jöhet itt még olyan idő 
elveszítheted





2012. november 24., szombat

az artista zuhan


szolid vélemény az egészről

 


mert saját szóval nem megy










Párnánk puha, ágyunk öle lágyan ringat
Aztán zajok jönnek felrobbantják az álmainkat
Ugye nem félsz?


Ablakodon kívül,
Ott egy nagyváros van
Tombol a szél, s a távolban
az égre lobban a hajnal.

Felkelsz és az arcodra egy mosolyt festesz
Ez is kell a mindennapos jelmezedhez
Milyen szép vagy

Újra játszol, újra élsz magányodról nem beszélsz
Hangok hívnak, visszatérsz
Nem szeretsz és nem remélsz

Álmod után újra élsz egy régi testben
Ez ma is jó lesz, de kérlek, kedves, fesd ki szebben
Ugye jobb így?

Itt nagyfiúk várnak nagykabátban a nagylányokra
A nagylányok lassan kitipegnek a Nagykörútra
Egy vagy köztük...

 




2012. november 21., szerda

fotogram

szárnypróba











ordítok néhanap

"Az a baj, hogy én annyit értek az élethez, mint egy gyerek. Nem tudom a titkát annak hogyan kell viselkedni. Hogy mit kell mondani. Hogy kell boldogulni. Nekem tulajdonképpen egy kertben kellene ülnöm, vagy egy kórházban és tervezni, csak tervezni, csak tervezni. Mert amint cselekedetre kerül a sor, rögtön elhibázom a dolgot. Melléütök a szegnek."
(Krúdy Gyula - Szindbád)









adj hitet és akkor elhiszem

2012. november 17., szombat

önkifejezzünk egyet


legyen az ember vallásos





bizonyos kereteken kívül




csak egy szenvedélyt ne akasszunk szögre




ott bolyong köröttünk






kiben, miben

Te kéne legyél aki a túlpartra átvisz, Én kéne legyek aki tűzön - vízen át hisz


akkor és most


az utca a témán hever

eltakar az utcán egy plakát, a kabát, az emberek és a tettek, elfelejtenek




de mibe az utcán botlom azt én nem felejtem, felveszem, és hordozom


tulajdonképp felesleges, nehéz és fáj


egy idegen úgysem ismer fel






bennem

senkit


2012. június 16., szombat

this could be the end

ez lehet a vége
mindenki mindenhol
elfogyott
no maszk
no dráma
no játék
baszd ki végre
azt a régi rádiót
csak úgy maradhat-ott

folt

egy kis toldozgatás meg foltozgatás, meg pofaváltás és megint megpróbál az ember írni vagy sírni, de addig is itt van a számom, hívjál fel, mondom: hívjál fel, ha bármilyen tanács kell, hogy hiteles legyél, ja és ha már hitel: ki tudnál segíteni bármennyivel?